Eger
Eger 25 km-re található Mezőkövesd Zsóry-fürdőtől északra.
Egri vár

A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja.
A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni.
Szépasszonyvölgy

Szabadtéri programok, borkóstolás, finom ételek, hangulatos esték színhelye.
Bazilika

A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római “Pantheon” mintájára készítették.
A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették.
A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.
Város a város alatt

Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11 – 12 millió bort jelentett.
A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar “építészeti csoda” közé választották. A pincerenszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt.
Minaret

A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müezzin éneke.
Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során. Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott.
Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra.
A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig “csonka mecset”-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre.
Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat.
A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.
Líceum

Szemfényvesztés kiállítás
Ez egy külünleges kiállítás, ahol a vakok világát ismerhetjük meg teljes sötétségben. A vendégek -vak illetve látássérült tárlatvezetők segítségével- valós élethelyzetek szimulálásával megismerkedhetnek az Ő életükkel.
www.szemfenyvesztes.hu