Eger 25 km-re található Mezőkövesd Zsóry-fürdőtől északra.

Egri vár

Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja.
A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni.

Szépasszonyvölgy

Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe, a Szépasszony-völgy, ahol a boros pincék mindig szívesen látják egy pohár finom borra, ahol muzsikaszó mellett beszélgethet barátaival, családjával.
Szabadtéri programok, borkóstolás, finom ételek, hangulatos esték színhelye.

Bazilika

Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik.
A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római “Pantheon” mintájára készítették.
A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették.
A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

Város a város alatt

Az ország 7 építészeti csodájának egyike az egykori érseki pincerendszer. A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombból termelték ki.
Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11 – 12 millió bort jelentett.
A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar “építészeti csoda” közé választották. A pincerenszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt.

Minaret

Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság.
A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müezzin éneke.
Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során. Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott.
Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra.
A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig “csonka mecset”-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre.
Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat.
A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.

Líceum

Az épület keleti oldalán található toronyban, ahol az ablakokat fekete vasspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a csillagvizsgáló. A kor modern eszközeivel rendezték be. A múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati dél.

Szemfényvesztés kiállítás

Ez egy külünleges kiállítás, ahol a vakok világát ismerhetjük meg teljes sötétségben. A vendégek -vak illetve látássérült tárlatvezetők segítségével- valós élethelyzetek szimulálásával megismerkedhetnek az Ő életükkel.
www.szemfenyvesztes.hu

---